A légzés szanszkritül prana. A prana azonban nem csak a konkrét levegővételt jelenti, hanem az életenergiát, az „éltető energiát”. Ez az energia az, ami megkülönbözteti az élőt az élettelentől. A légzés tulajdonképpen maga az élet. Ugyan mindenben van prana, de az élőkben sokkal nagyobb koncentrációban van jelen. Prana nélkül csak egy halom atom lennénk. A prana igazából nem tehát is csak a légzés, hanem az az intelligens életerő, ami légzésre késztet minket. A jógában a pranayama a légzőgyakorlatokat jelenti, azaz hogy kontrolláljuk a légzésünket.

Az elme kontrollja

A jóga tudományának a pranayama, a légzés kontrollja csak egy szelete, a jóga összessége ezen túlmutat. A légzés kontrollján túl, megtanít kontrollálni az elme működését is. Az elme alapjában magától működik. Saját maga dob fel nekünk különböző gondolatokat, ráadásul kényszeres a működése, azaz magától nem tud leállni. Az elme kontrollja azt jelenti, hogy a véletlenszerűen felbukkanó gondolatokra történő azonnali reagálás helyett az ember az energiáit olyan irányokba tereli, amikre ő akarja. A jóga ilyen értelemben nemcsak a légzés irányítása, hanem az életenergia terelgetése, annak akaratlagos csatornázása.

Áramoltatjuk a légzést, áramlik az energia

A légzés és az elme működése nagyon szorosan összefügg. Ha az elménk tele van gondolatokkal, és zavaros, állandóan ide-oda cikázik (monkey mind), akkor a légzésünk is felületes, gyors lesz. A jó hír, hogy ez visszafelé is igaz: ha lassítjuk és mélyítjük a légzést, lecsendesítjük vele a zajos elménket. Ha gyakorlod a pranayamát és így a légzésen keresztül befolyásolod az életenergiát is, azt fogod észrevenni, hogy ugyan történik ez és az, mint mindig, de te nem fogsz autopilot reagálni rá, hanem nyugodt maradsz.

Jógalégzés a gyakorlatban

Egy adott légzésgyakorlattal tudunk hatni az idegrendszerre, energetizáljuk, vagy épp lenyugtatjuk magunkat. A légzésgyakorlatok elsajátításához azonban sok türelemre van szükség. Lassan kell hozzászoktatnia magát az embernek, csakúgy, mint a testedzéshez.

A légzés folyamata és a teljes jógalégzés

A légzésnek 3 része van: belégzés, kilégzés és légzésvisszatartás. 2 helyen szívhatjuk be a levegőt, orron vagy szájon át. A levegő minden esetben a mellüregbe, azon belül is a tüdőbe érkezik. Mégis, megkülönböztetünk hasi, bordakosári, illetve tüdőcsúcsi légzést.
Hasi légzés esetén a hasfal emelkedik és süllyed, ilyenkor a levegő a tüdő alsó részébe áramlik. Az teszi ezt lehetővé, hogy hasi légzés során a rekeszizom – ami a mellüreg és hasüreg között helyezkedik el – lenyomódik, és teret enged a tüdő alsó részének is a tágulásra, a levegő felvételére.

Bordakosári légzés során a tüdő középső része, míg tüdőcsúcsi légzés során a tüdő felső része veszi fel a levegőt. A teljes jógalégzés során hasi-bordakosári-tüdőcsúcsi légzéssel teljesen fel tudjuk tölteni a tüdőt, annak teljes tartalmát ki tudjuk cserélni friss oxigénnel.

A légzés ritmusa

Megfigyelhetjük, milyen hosszú a belégzésünk és ehhez képest milyen hosszú a kilégzés. Van-e egyáltalán egy szabályos ritmus vagy csak úgy össze-vissza lélegzünk. Az is érdekes, hogy tartunk-e kis szünetet a be- és a kilégzés között.

Miért fontos a légzés visszatartása?

Igazából nem az a lényeg, hogy minél többet tudjunk lélegezni, hanem pont az ellenkezője, hogy minél kevesebbet, de a beszívott levegőt minél jobban tudjuk hasznosítani. Hatékonyan kell felhasználnunk a levegőt annak érdekében, hogy a beszívott levegőből minél több oxigénhez jusson a szervezetünk.

Itt jön a légzésvisszatartás szerepe. Ha visszatartjuk a légzést, a szén-dioxid szint megnő a vérben. Ez egy kémiai jel arra, hogy nincs elég oxigén, ezért ellazulnak az erek falai a tüdőben és az agyban és a sok-sok oxigén elkezd áramolni a szervezetben. Így könnyedén eljut az agyba és a szervekhez.

Mit okoz a helytelen légzés?

Az emberek nagy része a stresszes életmód és az állandó „fejben levés”, a szétszórt gondolatok, a monkey mind miatt szinte folyamatosan hiperventillál (felületesen, aprókat lélegzik a tüdőcsúcsba), ezért nem tud rendesen felépülni a vér szén-dioxid szintje. Emiatt soha nincs elég oxigén jelen ott, ahol szükség van rá. A szervek nem tudnak regenerálódni, felborul a kémiai egyensúly. Depresszió, fáradtság, allergiák lépnek fel.

Milyen az egészséges légzés?

Így már láthatjuk, hogy a prana tényleg az életenergia. Életenergiánk növeléséhez 2 fontos feladatunk van a légzéssel kapcsolatban. Először is fel kell használni a tüdő teljes kapacitását: meg kell tanulni teljes légzéssel, lassan és nyugodtan lélegezni. A másik feladatunk, hogy újra kell építeni a szervezet szén-dioxid tűrőképességét annak érdekében, hogy a bevitt oxigént fel is tudjuk dolgozni.

Hogyan gyakorold?

A helyes jógalégzést nem lehet egy pillanat alatt elsajátítani. Hosszas gyakorlásra van szükség hozzá, és nem szabad alkalmanként túlzásba vinni. A légzésvisszatartás nem alkalmazható terhes kismamáknál, szívkoszorúér -rendellenességben és pánikrohamra hajlamos embereknél. A légzésgyakorlatokat szakember felügyelete mellett szabad csak gyakorolni.

Márciusban induló kezdő jóga tanfolyamomon elsajátíthatsz jópár olyan jógalégzést, amiket akár a hétköznapok során is alkalmazhatsz. Ha eleget gyakorolsz, a helyes légzést átültetheted a gyakorlatba, és amint megszokássá válik, érezhető életminőség-javulást fog eredményezni.